Budapesti közösségi gyűlés a klímavészhelyzetről

 

Az első hivatalos budapesti közösségi gyűlés (citizens’ assembly) megtartására a 2020. szeptember 16-17-ei és a 26-27-ei hétvégéken a Főpolgármesteri Hivatal épületében, illetve a budapesti Városháza udvarán került sor. A résztvevők a „klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?” központi kérdés mentén a fővárosban kihirdetett klímavészhelyzettel kapcsolatos lehetséges intézkedéseket tárgyalták meg.

Probléma és célkitűzés

A klímavédelem kérdése Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es választási programjában kiemelt hangsúlyt és önálló fejezetet kapott.ⁱ Ennek megfelelően Budapest 2019 novemberében – a nyugat-európai trendekhez hasonlóan – klímavészhelyzetet hirdetett. Ezt követően arról is döntés született, hogy a fővárosi klímastratégia kidolgozását megelőzően közösségi gyűlés jöjjön létre a témát érintően.

A budapesti klímagyűlés céljából 50 budapesti lakos került kiválasztásra. A résztvevők két hétvégén át, összesen 28 órán keresztül szereztek ismereteket, tanácskoztak és alakítottak ki javaslatokat a közösségi gyűlés által feltett kérdést érintően: „klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?”

Történet és kontextus

2019 novemberében a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a klímavészhelyzet kihirdetését, és határozataiban elkötelezte magát a klímaadaptáció és a karbonsemlegesség előmozdítása mellett, valamint azt is leszögezte, hogy a későbbi döntéseiben elsőbbséget fognak élvezni az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjai.

A Fővárosi Önkormányzat képviselői hangsúlyozták, hogy elképzelésük szerint a budapestiek életében újra mindennapi élménnyé kell válnia a közéleti részvételnek, a politikusoknak a döntések meghozatalába be kell vonniuk az érintetteket. 2020 nyarán megkezdődött a Fővárosi Önkormányzat első közösségi gyűlésének előkészítése, amelynek célja az állampolgári igények Budapest klímastratégiájába történő becsatornázása volt.

Szervező, támogató és finanszírozó szervezetek

A budapesti közösségi gyűlés megrendezését a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a brit székhelyű Sortition Foundation által közösen koordinált, több szervezetet tömörítő civil hálózat kezdeményezte, majd az ötletet a Fővárosi Önkormányzat karolta fel, ezáltal állami szereplővel és döntéshozókkal összekapcsolva a folyamatot. A lebonyolításhoz a Fővárosi Önkormányzat biztosította a helyszínt, illetve a magára vállalta az adminisztratív terhek nagy részét. A résztvevők a véletlenszerűség és a reprezentativitás elve alapján történő kiválasztását a Sortition Foundation végezte. A közösségi gyűlés megvalósítását szakmailag támogatta, illetve finanszírozta a Sortition Foundation, a European Climate Foundation és a Fővárosi Önkormányzat.^vi

Résztvevők toborzása és kiválasztása

A budapesti közösségi gyűlésre 10.000 véletlenszerűen kiválasztott fővárosi lakos kapott meghívót. A meghívóra választ küldő 333 főből véletlenszerűen úgy került kiválasztásra az 50 résztvevő, hogy ők korra, nemre, végzettségre és lakóhelyre tekintettel minél pontosabban tükrözzék Budapest 18 év feletti lakosságának sajátosságait. A kiválasztott 50 főből – a koronavírus-járvány hatásai eredményeként – végül 39 fő részvételével valósult meg a közösségi gyűlés. A részvétel ösztönzése érdekében a kiválasztott csoport tagjai a négy nap során összesen 40.000 forint juttatást kaptak.

Felhasznált módszerek és eszközök

A budapesti klímagyűlés megvalósításának folyamata a közösségi gyűlések (citizens’ assembly) módszertanára épült. Ennek megfelelően a résztvevő csoport kiválasztása egyrészt véletlenszerűen történt, másrészt statisztikailag reprezentatív volt Budapest felnőtt korú lakosságára nézve. A gyűlés lebonyolításának folyamata a közösségi gyűlések módszertanának megfelelően a résztvevők ismeretszerzésére, egymás közötti tanácskozására és végül a gyűlés javaslataira irányuló döntéshozatalára épült.

Folyamat, interakció és részvétel

A közösségi gyűlés folyamatát és szakmai programját a két vezető szakértő, Bart István (Klímastratégia 2050 Intézet) és Honti Márk (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport) a vezető facilitátorokkal, Várfi Melindával (SocialFokus) és Miklós Zsófiával (DemNet) együttműködésben koordinálta. A résztvevők két hétvégén keresztül arra a központi kérdésre keresték a választ, hogy Budapest milyen intézkedéseket vezessen be a klímavészhelyzet kapcsán.

Első hétvége – ismeretszerzés

Az első hétvége során a résztvevők a klímaváltozással kapcsolatos különböző területek szakértői és más érintettek, aktivisták előadásait hallgatták meg, hogy jobban megértsék a klímaváltozást érintő tudományos tényeket, a klímaváltozás a budapestiek életére gyakorolt hatásait és találkozzanak lehetséges megoldási javaslatokkal. A résztvevők 5-6 fős, véletlen kiválasztás alapján kialakított asztaloknál foglaltak helyet, amelyek személyi összetétele a közösségi gyűlés során rotálódva cserélődött annak érdekében, hogy a résztvevők minden társuk véleményével megismerkedhessenek. Az elhangzottak feldolgozása, megvitatása és az előadóknak feltett kérdések kidolgozása képzett facilitátorok segítségével, egymással folyamatosan együttműködve, ezekben a kisebb csoportokban zajlott. Az első hétvége mindkét napja nyitva állt a jellemzően tudományos vagy önkormányzati szférából érkezett megfigyelők és a sajtó előtt.

Az első hétvégén a közösségi gyűlés résztvevői az alábbi, összesen 8, a közérthetőség elvét szem előtt tartó előadást hallgatták meg:

Előadás címe	Előadó
Mi a klímaváltozás?	Bart István, ügyvezető, Klímastratégia 2050 Intézet
Lakossági energiafelhasználás, kibocsátáscsökkentési lehetőségek	Koritár Zsuzsanna, ügyvezető, Magyar Energiahatékonysági Intézet
Közlekedés és klíma	Édes Balázs, közlekedésgazdász, BKK felügyelőbizottság elnöke
Tiszta levegővel az egészségünk és az éghajlat védelméért	Lukács András, elnök, Levegő Munkacsoport
Fenntartható települési csapadékvíz-gazdálkodás	Dr. Buzás Kálmán, címzetes egyetemi tanár, BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék
Zöld és burkolt felületek hatása a mikroklímára	Beleznay Éva, vezető fenntarthatósági tanácsadó, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete
Társadalmi adaptáció	Vigh Péter, projektmenedzser, Másfélfok
Budapesti jövőképek – kerekasztal	Feig Emma, Fridays for Future Magyarország Halász Áron, Magyar Kerékpárosklub Komáromy Gergő, Animal Rebellion Hungary Kovács Bence, Magyar Természetvédők Szövetsége

Az első hétvége végén a résztvevők jelezhették a további szakértők bevonására irányuló igényeiket: ennek keretében a második hétvége első napján, szeptember 26-án Gadó György, a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakreferense, valamint Ámon Ada, a Főpolgármester klímaügyi főtanácsadója válaszolt a résztvevők kérdéseire.

Második hétvége – tanácskozás és döntéshozatal

A második hétvége célja 8, klímavészhelyzettel kapcsolatos intézkedési javaslat kidolgozása volt. Az első hétvégéhez hasonló véletlen szelekció alapján álltak össze az 5-6 fős asztaltársaságok, ugyanakkor – a koronavírus-járvány elleni védekezésre tekintettel – az asztaloknál helyet foglaló csoportok személyi összetétele a második hétvége során nem változott.

A második hétvége első napján a résztvevők asztalonként 3-3 olyan javaslatot fogalmaztak meg, amelyek az 5-6 fős csoport minden tagjának támogatását élvezték. Így a nap végére összesen 21 javaslat állt elő, amelyeket minden résztvevő hozzászólásokkal, megjegyzésekkel láthatott el. Ezt követően a résztvevők körében lefolytatott titkos szavazás során a legnépszerűbbnek bizonyult 11 javaslatot a vezető szakértők úgy szerkesztették, hogy – azok eredeti tartalmát hűen meghagyva – kiszűrjék az ismétlődő gondolatokat és koherens javaslatokat hozzanak létre. Az ilyen módon kialakított 8 javaslatot a résztvevők a közösségi gyűlés utolsó napján részleteiben is megvizsgálták és megvitatták, pontosabban kidolgozták, illetve egyenként mérlegelték a javaslatokkal elérhető előnyöket és hátrányokat. A folyamat lezárásaként a második hétvége második napjának végén a résztvevők ismét titkos szavazást hajtottak végre, amely során kifejezték támogatásukat vagy ellenzésüket a 8 javaslat mindegyike kapcsán. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy az egyes javaslatok a leadott szavazatok arányában mekkora támogatást élveztek.

Befolyás, eredmények és hatások

A budapesti klímagyűléssel immár Magyarországon is meghonosodott a demokratikus innovációk családjába tartozó közösségi gyűlés eszköze. Ez ráadásul a klímavészhelyzetre adandó gyakorlatias válaszok és intézkedési javaslatok kidolgozásán keresztül járult hozzá ahhoz, hogy a Fővárosi Önkormányzat döntéshozatalába becsatornázza a sokszínű budapesti lakosság változatos igényeit. A közösségi gyűlés résztvevőinek javaslatai célkitűzésként jelentek meg a 2021 tavaszán kiadott Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve címet viselő dokumentumban.

Elemzés és tanulságok

A közösségi gyűlés keretében lefolytatott ismeretszerzési, tanácskozási és döntéshozatali szakasz sikeresen valósult meg. A résztvevők részleteiben ismerhették meg a klímaválsággal kapcsolatos tudományosan megalapozott tényeket és fontos jelenségeket, amelyeket az egymás között folytatott eszmecserékben, tanácskozásokban átfogóan vizsgálhattak. A második hétvége végére alkalmassá váltak arra, hogy a kidolgozott javaslatokat a szükséges információk birtokában és a várható hatások ismeretében értékeljék.

A résztvevők a közösségi gyűlést megelőzően, illetve azt követően önkéntes alapon és anonim formában ugyanazon kérdéseket tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki. Az eredmények alapján a résztvevők a gyűlés előtt egy tízfokú skálán átlagosan 5,6 pontra értékelték saját tájékozottságukat a klímavédelem kérdésében, míg ez az érték a gyűlés végére 7,9 pontra növekedett. Hasonlóan növekedett a résztvevők a főváros klímastratégiájának alakulását érintő tájékozottsága (a gyűlést megelőzően átlagosan 3,4 pont; utána 6,6 pont), valamint a klímavészhelyzet mibenlétét érintő ismereteik szintje (a gyűlést megelőzően átlagosan 4,1 pont; utána 6,6 pont).

A résztvevők összességében úgy érezték, hogy teljes körűen megismerhették a tárgyalt témát a gyűlésen elhangzott előadások, illetve a kapott információk segítségével. Ezt mutatja, hogy a szükséges információhoz való hozzáférés mértékét a tízfokú skálán átlagosan 8 pontra értékelték. A résztvevők elégedettnek bizonyultak a klímagyűlés szervezésének menetével, hiszen a válaszadók egy szintén tízfokú skálán átlagosan 9,2 pontos értékelést adtak, miközben a facilitátorok munkáját 9,6 pontra, a közösségi gyűlés során a szervezők kommunikációját pedig 9,7 pontra értékelték.

A budapesti klímagyűlés által meghonosított módszertannal 2021 őszén Miskolcon a levegőminőség témájában, valamint 2021 decemberében és 2022 januárjában ismét Budapesten, a főváros és az Európai Unió közötti kapcsolat témájában újabb közösségi gyűlésekre került sor.