2022.06.01.

Budapest részvételi költségvetése

A fővárosi részvételi költségvetés egyik eleme a 2019-ben megválasztott városvezetés részvételiséget elősegítő intézkedéseinek, melynek létrehozására a főpolgármester 2019-es választási programjában tett ígéretet a budapesti lakosoknak. A módszertan Magyarországon elterjedt megnevezése a részvételi vagy közösségi költségvetés, mindkettő ugyanazt a folyamatot jelenti.

Budapesten az első évben részvételi költségvetés, második évtől közösségi költségvetés néven futó projekt 2022 elején a második ciklusában jár.

Történeti áttekintés és kontextus:

A választási ígéretnek megfelelően az önkormányzat 2020-ban nekilátott a részvételi költségvetés kereteinek kidolgozásához. A 2020. november 1-jén megalakult, részvételi folyamatokért felelős “Nyitott Budapest” Társadalmi Együttműködési osztály egyik kiemelt projektje lett a részvételi költségvetés elindítása. A város vezetése 1 milliárd forintot különített el arra, hogy az a lakosok ötletei alapján, szavazással kialakított sorrend szerint kerüljön elköltésre.

A fővárosi részvételi költségvetés kidolgozásakor fontos példa volt a tervezők előtt, a Párizs városában megvalósuló részvételi költségvetés mivel Budapesthez hasonló méretű, kétszintű önkormányzatisággal működő nagyvárosról van szó. Az ötletbeküldésre és szavazásra alkalmas honlap kialakításánál is a francia példa volt az előremutató. Ugyanakkor a budapesti minta nem teljesen követi a párizsit: ott megvalósul a kerületek és a központi önkormányzat együttműködése a részvételi költségvetési folyamatban, míg Budapesten csak laza együttműködés van a kerületi szintű önkormányzatokkal, illetve azok közül számos saját részvételi költségvetési projekttel rendelkezik.

A részvételi költségvetés első ciklusa 2020-ban, ősszel indult el. A ciklus az eredeti tervekhez képest a koronavírusjárvány miatt elhúzódott, 2021 nyarán került sor a szavazásra. Az ötletek három kategóriában – Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest – kerülhettek leadásra.

A 2021 novemberében induló második ciklusra az elsőhöz képest kisebb változások történtek: egységesebb arculat kialakítása mellett új kategóriák kerültek kijelölésre, azokon belül az összeg elosztása is módosult, illetve a szavazás korhatára 16 évre lett csökkentve.

A közösségi költségvetés logója, forrás: otlet.budapest.hu

Finanszírozó, szervező és támogató szervezetek:

Az önkormányzat összesen 1 milliárd forintot épített be az éves költségvetésbe, amely a városban a részvételi költségvetésen keresztül, három kategóriában kerül elosztásra. Más forrás nem kerül bevonásra a folyamat során.

Az önkormányzaton belül a részvételi költségvetési projekt működésével összefüggő szervezési, ügyviteli feladatokat a Társadalmi Együttműködési osztály látja el, mellettük az önkormányzat 10 főosztályának egy-egy köztisztviselője segíti a szakmai döntés-előkészítő feladatokat.^¹

Alkalmazott módszerek, eszközök és a résztvevő állampolgárok:

A részvételi költségvetésben ötletet küldhet be bármelyik 18. életévét betöltött budapesti lakos, illetve olyan személyek is, akiknek más, munka- vagy iskolai kötődése van a városhoz. A közösségi költségvetés első évében csak a 18. életévüket betöltött lakosok vehettek részt az ötletek beküldésében, illetve a szavazásban, a 2021-ben induló második ciklusban viszont már lehetséges a szavazáson részvétel 16 éves kortól.

Az ötletbeküldés egy külön erre a célra létrehozott online felületen keresztül történik (otlet.budapest.hu), ahol lehetséges a beküldött ötletek státuszának követése is. A szavazásra online szintén ezen a felületen keresztül van lehetőség, emellett a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárakban papír alapon, offline is lehetséges szavazat leadása.

A folyamat reklámozása, az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés elsősorban az online térben, közösségi médián keresztül, emellett viszont a BKK plakátjain, az önkormányzat egyéb saját tulajdonú felületein történt. A folyamat népszerűsítésére személyesen megrendezett fórumokat is terveztek a közösségi médiában való promóció mellett; azonban a pandémia hátrányosan érintette a személyes részvételre alapuló elérést.

A fővárosi részvételi költségvetés tervezési folyamata:

A teljes folyamat több szakaszból áll: ötletbeküldés, ötletek szakmai szűrése, szavazólapra kerülő ötletek kiválasztása egy állampolgári tanács segítségével, szavazás, eredményhirdetés, majd ezeket követi a megvalósítás.

Kép forrása: otlet.budapest.hu

A javaslattételi időszak egy felhívással indul, mely online és papír alapon is megtalálható – online a közösségi média felületeken, offline a helyi lapban, intézményekben és közművelődési helyeken. A javaslatok beküldhetőek mind konkrét helyszín, mind kerület megjelölésével.

Három kategóriába sorolódnak: Zöld-, Esélyteremtő és Nyitott Budapest.

Forrás: Közösségi költségvetés kisokos

Lehetőség van mindhárom kategóriában maximum 50 millió forintos kis projekteket benyújtani alsó értékhatár nélkül, és 50 millió forintot meghaladó értékű, maximum 133 millió forintos nagy projekteket. Mind a javaslattételi szakaszban, mint a szavazásnál bármelyik budapesti illetőségű lakos adhat le ötletet, illetve szavazatot.

Minden beérkezett javaslat szűrést követően online kerül feldolgozásra, az azonos javaslatok összevonásra kerülnek a Nyitott Budapest osztály koordinátorai által. A beérkezett javaslat abban az esetben kerül szakmai felülbírálatra, amennyiben megfelel a szűrés szempontjainak:

Témájában megfelel annak a kategóriának, amelyben benyújtották
Nem nyilvánvalóan megvalósíthatatlan projektre irányul,
Tartalmaz minden információt, ami a további értékeléshez szükséges,
Nem sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét

A beküldött ötletek leírása bizonyos szinten egységesítésre kerül. Ez azért szükséges, hogy az ötletek azonos esélyekkel indulhassanak, az esetleges eltérő érthetőség ne állja útját a beküldött ötlet sikerének.

Az ötletek formai szűrése után a tartalmi-szakmai szűrés következik, melyet a Fővárosi Önkormányzat illetékes főosztályai végeznek. Ennek során a következő szempontok alapján értékelik a vonatkozó főosztályok az ötleteket:

A megvalósítás összetettsége, időigénye és becsült költségei
A tervezés, engedélyeztetés megvalósíthatósága
A Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozás
Más, futó fejlesztésekkel való esetleges összefüggés
Más forrásból történő finanszírozhatóság

Amennyiben az ötlet megvalósítása kerületi önkormányzatot is érint, a “Nyitott Budapest” Társadalmi Együttműködési osztály egyeztet az érintett kerülettel, tájékoztatja és kikéri az illetékesek szakmai véleményét.

Az ötletbeküldők visszajelzést kapnak online, emailben: a szűrőn át nem jutott javaslatok arról, hogy miért nem került szavazásra bocsátásra a javaslatuk, az átjutott javaslatok ötletgazdái pedig értesítést arról, hogy ötletük sikeresen továbbjutott a szakmai szűrésen.

Előremutató eleme a fővárosi részvételi költségvetésnek, hogy a végül szavazólapra kerülő ötletekről nem az önkormányzat, hanem legfeljebb 70 fős állampolgári tanács dönthet, ahová az önkéntesen jelentkező fővárosi lakosokon kívül érzékeny társadalmi csoportokat képviselő civil szervezetek képviselői is helyet kapnak. (Lásd Részvételi Költségvetési Tanács szócikk) Az állampolgári tanács döntését követően következik a szavazási időszak.

Példa egy ötlet leírására, forrás: otlet.budapest.hu

A szavazás lehetséges online, és offline is, ez utóbbira minden kerületben egy Fővárosi Szabó Ervin könyvtár került kijelölésre, illetve a Városháza parkban is volt lehetőség személyesen szavazatot leadni. Minden budapesti illetőségű állampolgárnak mindhárom kategóriában volt lehetősége szavazatot leadni; az érvényes szavazáshoz mind a három kategóriában egy-egy projektet kellett kiválasztani.

A szavazás eredményeképp az első ciklusban összesen 15 projekt került kiválasztásra. Az első ciklus eltérő összeghatáraiból^² fakadóan az Egész Budapest kategóriában 2, a Gondoskodó Budapest kategóriában 8, míg a Zöld Budapest kategóriában 5 ötlet került a megvalósítási keretbe kiválasztásra. Az első ciklusban különösen jól tudtak érvényesülni a valamilyen egyesület, szervezet által támogatott, promótált ötletek (ld. K-Blog cikk?)

Ezekről a részletes információ a következő oldalon érhető el: Tudnivalók az ötletek benyújtásáról és a közösségi költségvetés folyamatáról (2021/22) (budapest.hu)

Eredmények és hatások:

Az első fővárosi közösségi költségvetés keretében közel 700 ötletet küldtek be a lakosok, melyből 53 került a szavazólapra, és 15 nyertes projekt valósul meg. Az első ciklusban 13 544 szavazat került leadásra, melyek túlnyomó része online érkezett.

A nyertes ötletek megvalósításának időigénye jelentősen függ attól is, az adott projekt milyen komplexitású. A Főváros elsősorban a saját erőforrásainak, illetve saját tulajdonú cégeinek a bevonásával igyekszik azokat végrehajtani. Amennyiben külső szolgáltatást szükséges igénybe venni, nem élvez előnyt az ötletbeküldő, a megvalósító nyílt pályázat útján kerül kiválasztásra.

Elemzés és levont tanulságok:

Hosszútávú hatások még nem mérhetők a budapesti részvételi költségvetéssel kapcsolatban, tekintve, hogy a koncepció hosszútávú folyamatot feltételez. A jövőben felmerülő kérdés lehet a kétszintű önkormányzati rendszer jobb kihasználása, a mélyebb együttműködés a kerületi önkormányzatokkal, illetve a kerületi szintű részvételi költségvetésekkel való összehangolás. A jövőben fontos lehet a jobb elérés a projekt számára, mely anyagi források biztosításával javítható volna.

1A folyamat részletes szabályait eredetileg Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesterének 3/2021 (II.9.) utasítása tartalmazza, mely legutóbb 2022. január 28-án került módosításra.

2 A Zöld és a Gondoskodó Budapest kategóriában 250-250 millió forint került elosztásra, melyeket maximum 50 millió forint értékű projektekre lehetett felhasználni, míg az Egész Budapest kategóriában a maradék félmilliárdos keret a legalább három kerületet érintő, maximum 250 milliós összeghatárú ötleteknek adott lehetőséget a megvalósulásra.