Gyermek- és Ifjúsági önkormányzat – Bordány

Bordányi ifjúsági önkormányzat

A több, mint két évtizede működő Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat az ország egyik első és legmeghatározóbb ilyenfajta szerveződése. Az ifjúsági önkormányzatok az adott település fiataljai által saját maguk közül választott önkormányzati testületek, melynek célja a helyi önkormányzatokkal együttműködve a fiatalok bevonása az ifjúságpolitika szervezésébe és közéleti aktivitásuk növelése.

Történeti áttekintés és kontextus

Az ifjúsági önkormányzatokra és a hasonló sikeres helyi ifjúságpolitikákra az elmúlt évtizedekben világszerte egyre több jó gyakorlatot találunk, a példák nagyrésze az angolszász világban és Nyugat-Európában keresendő. A magyarországi ifjúsági önkormányzatok elsősorban a franciaországi Nationale des Conseils d’Enfants et de Jeunes modellje alapján jöttek létre.

Az érdekképviseleti szerv létrehozását elsősorban a bordányi fiatalok kezdeményezék, akik a nemzetközi és más hazai minták alapján kiváló lehetőséget láttak a koncepcióban, amelyben „a fiatalok véleményüket, igényeiket összefogottan, egy közös érdekérvényesítő szerv mögé helyezik, amelynek elsősorban az a feladata, hogy ezeket Bordány Község Önkormányzata, és a Bordányban működő intézmények vezetése elé tárják.” Ezen kívül azonban más feladatai is lettek az ifjúsági önkormányzatnak tulajdonképpen már a megalakulásától kezdve, az ifjúsági élet és az ehhez kapcsolódó programok szervezésére vonatkozóan. A működési alapokmány elfogadását követően megkezdték a munka „látványosabb részét”, amely a színvonalas közösségi programok szervezését jelentette.

A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat 2000-ben jött létre. Hivatalosan az első gyermek- és ifjúsági önkormányzati választásokat követően, 2000. december 15-én alakult meg a testület legelőször. Az első választásokon gyermek- és ifjúsági polgármesternek Kiss-Patik Pétert, képviselőknek pedig Peták Ervint, Sárközi Tímeát, Császár Norbertet és Szilágyi Gergelyt választották meg a helyi fiatalok. A választásokon az 580 bordányi fiatal 17,54%-a vett részt.

Az ifjúsági önkormányzat létrehozott egy munkacsoportot, amely megalkotta Bordány Község Önkormányzatának Ifjúságpolitikai Koncepcióját, melyet a település önkormányzata 2003-ban el is fogadott, ezzel elméletben saját ifjúsági céljait hozzáigazítva a helyi fiatalokéval. A gyakorlati megvalósítással viszont kezdetben akadtak problémák, és az ifjúságpolitikai koncepció felülvizsgálatára sem került sor időben.

A bordányi ifjúsági önkormányzat és ifjúsági szakemberek kezdeményezték a térségi szintű ifjúsági érdekképviselet létrehozását is a mórahalmi térség többi településével és azok ifjúsági szervezeteivel együttműködve. Az ezzel kapcsolatos szakmai tanácskozásra és egyeztetésekre 2001-től került sor került sor Bordányban, amit követően 2003. július 1-én alakult meg hivatalosan is a Homokháti Kistérség Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzata. A kistérségi ifjúsági önkormányzat első soros elnöki tisztségét 2003. szeptember 30-ig a bordányi ifjúsági polgármester tölthette be.

A második, 2004 decemberében tartott választásokon 10,07%-os részvétel mellett (606 választásra jogosultból) ifjúsági polgármesterként újraválasztották Kiss-Patik Pétert, míg a képviselőtestületbe Császár Norbert, Mészáros Norbert, Molnár Bence és Sándor László kerültek be.

A 2008 decemberi választás – feltehetően az internetes kampánynak és szavazásnak is köszönhetően – rekordrészvételt hozott, 521 fiatal 27,83%-a szavazott, polgármesternek Gál Ervint, képviselőnek Kiss-Patik Juditot, Lajkó Andort, Masir Norbertet és Mészáros Norbertet választották. Gál Ervin 2011-ben lemondott, így az alapokmány értelmében a ciklus végéig a képviselőtestület saját tagjai közül választott új polgármestert Masir Norbert személyében, a megüresedő képviselői széket pedig a legutóbbi választáson legtöbb szavazatot kapó nem győztes jelölt, Sándor László tölthette be.

2012-ben 499 fiatalból 26,6% vett részt a szavazáson. A választások eredményeként az előző ciklus végi állapothoz képest majdnem teljesen változatlan formában működhetett tovább a testület, ugyanis Masir Norbert megtartotta polgármesteri székét, a képviselők között pedig egy személyi változás történt, ahol Lajkó Bálint váltotta Kis-Patik Juditot.

A 2016-os választások viszont ismét jelentős vérfrissítést hoztak a testületbe: az ifjúsági polgármester Lajkó Bálint lett, a képviselői helyeket pedig Valkár Anna, Bálint Hanga Rea, Vida Patrícia és Barta Dániel nyerték el. A választási részvétel a 444 választásra jogosult fiatal körében 26,13% volt.

A legutóbbi választást a koronavírus-járvány miatt elhalasztották, ezért a szokásosnál később, 2020 decembere helyett csak 2021. január 29-én került megtartásra. A 488 választóból az előző ciklusokhoz képest jóval kevesebb, csak 15,37% élt a szavazati jogával. Ifjúsági polgármesternek Vida Patríciát, ifjúsági képviselőnek pedig Gábor Zalán Sándort, Lehel Mátét, Czékus Pétert és Vas Sándort Nimródot választották meg.

Finanszírozó, szervező és támogató szervezetek

A 2003-as, Bordány Község Ifjúságpolitikai Koncepciója értelmében az annak megvalósításához szükséges anyagi erőforrásokat a községi önkormányzat költségvetéséből és pályázatokból kell biztosítani. Emellett célszerűnek tartotta, hogy a települési önkormányzat hozzon létre egy Ifjúsági Pénzalapot, amely az önkormányzat pénzügyi bizottsága és az ifjúsági önkormányzat közös felügyelete alá tartozik, és amit az önkormányzat ciklusonként évente azonos összeggel támogat. A 2005-ös felülvizsgálat ezen annyiban módosít, hogy a felügyeletet a létrehozandó co-managmentre bízná, amely a települési és az ifjúsági önkormányzat egyeztető szerv, amelyben mindkét testület egyforma arányban képviselteti magát.

Az Alapokmány értelmében az ifjúsági önkormányzat gazdálkodási feladatait és hivatali teendőit a bordányi Polgármester Hivatal gyermek- és ifjúsági irodája látja el, amelyet a gyermeki- és ifjúsági jegyző vezet. Az ifjúsági önkormányzat megállapodást köt a települési önkormányzattal, amely szabályozza a gazdálkodást.

Alkalmazott módszerek, eszközök és a résztvevő állampolgárok

Az ifjúsági önkormányzatiság lényege, hogy a szervezet valódi, a helyi fiatalok által, demokratikusan választott, önszabályozó és autonóm testületi érdekképviseleti szerv, amely a települési önkormányzatok mintájára működik és látja el feladatait. A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat általános működését Működési Alapokmánya, választásait pedig Választási Alapokmánya szabályozza.

A Választási Alapokmány szerint „a választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos.” Aktív választójoga van minden, 12 és 25 év közötti, magyar állampolgár, helyi lakos fiatalnak. Képviselőnek megválasztható minden választó, míg a polgármester esetében 16 évre van emelve az alsó korhatár. A választójog a 26. életév betöltésével szűnik meg, illetve kizáró ok a közügyek gyakorlásától való eltiltás és a kényszergyógykezelés. A választók listáját a települési jegyző (vagy megbízottja) által hitelesített névjegyzék tartalmazza.

A Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat tervezési folyamata

A választásokon polgármestert és négy képviselőt választanak, négyéves megbízatásra. A jelölés ajánlás útján történik, a jelöltté váláshoz képviselők esetében a választók 1%-ának, a polgármester esetén 3%-ának támogatás szükséges. A választás mindkét esetben egyfordulós. A képviselőket egyetlen választókerületben, tömbszavazással választják, mindenkinek négy szavazata van. A választást megelőzően a jelöltek kampányt is szerveznek.

Ha a megválasztott tisztségekben ciklus közben üresedés történne, a polgármester esetén az új polgármestert a képviselőtestület saját tagjai közül választja minősített többséggel, míg a képviselő esetén a választásokon legtöbb szavazatot elérő, mandátumot nem nyerő jelölt nyeri el a tisztséget. A képviselőtestület a képviselők közül két alpolgármestert választ.

Az ifjúsági önkormányzat általános döntéshozó szerve a megválasztott polgármesterből és képviselőkből álló képviselőtestület. A képviselőtestület ülésein határozatokat alkot, döntéseit szavazással hozza. Minden évben elfogadja az ifjúsági önkormányzat költségvetését. A képviselőtestület általában havonta szokott ülésezni. Az önkormányzat munkáját gyermek- és ifjúsági jegyző segíti.

A gyermek- és ifjúsági önkormányzat éves munkaterv alapján működik. A munkatervre az ifjúsági polgármester tesz javaslatot minden év elején és a képviselőtestület fogadja el. Az elkészítéséhez január 15-ig ki kell kérni előzetesen az önkormányzat tagjainak, az önkormányzattal együttműködési megállapodásban álló szerveknek, a bordányi ifjúsági referensnek és a gyermek- és ifjúsági jegyzőnek a véleményét. A munkatervnek tartalmaznia kell az ülések tervezett időpontját, napirendjét és a napirendi pontok előadóit, az előkészítésben résztvevő személyeket és szerveket, az előterjesztések elkészítésének határidejét, illetve azokat a témák, amelyek előkészítése során esetlegesen közmeghallgatást szükséges tartani.

Az üléseken tanácskozási joggal részt vesz a gyermek- és ifjúsági jegyző, illetve esetenként részt vehet a bordányi Diákönkormányzat vezetője, a bordányi ifjúsági referens, vagy az adott napirend tárgya szerint illetékes előadó. Az ifjúsági referens a települési önkormányzat munkatársa, aki az önkormányzat ifjúságpolitikáját segíti.

Az ifjúsági önkormányzat ifjúságpolitikai javaslatait a Bordányi Községi Önkormányzat elé terjeszti. Az ifjúság által beterjesztett Ifjúságpolitikai Koncepciót 2003-ban fogadta el a települési önkormányzat, ennek első felülvizsgálatát 2005-ben alkotta meg az ifjúsági önkormányzat.

A Bordányi Ifjúsági Információs Pont (biip) az ifjúsági önkormányzat és a Kulturális és Szabadidős Egyesület által alapított, részben önálló humánszolgáltató intézmény, amely információs és azokat kiegészítő segítői szolgáltatásokat nyújt a bordányi fiatalok számára. A biip küldetésének tartja, hogy biztosítsa a teljeskörű, érthető és megbízható információhoz való hozzájutás szabadságát. Segíti a fiatalok felelős gondolkodását, érdekérvényesítését, társadalmi útkeresését, közéleti aktivitását, tájékozottságát. Az ifjúsági önkormányzat egyetértésével alakítja ki szolgáltatásait.

Eredmények és hatások

Bordányon immár több, mint két évtizede működik folyamatosan a települési gyermek- és ifjúsági önkormányzat, együttműködve a település vezetésével és élvezve annak támogatását. Az ifjúsági önkormányzat saját honlapján, 2010 körül írt értékelésében úgy fogalmazott, hogy „az eltelt közel tíz év alatt bebizonyosodott, hogy helyes döntés volt a semmiből egy ilyen koordináló szerepet betöltő ifjúsági csúcsszervet létrehozni, hiszen ifjúsági képviselőtestületünk számos kezdeményezése vált mintaértékűvé.” A Bordányban működő modell szerepe kiemelkedőnek nevezhető a települési szintű ifjúsági munka fejlesztésében, saját térségében és országosan is.

Magyarország 2015-ben csatlakozott az UNICEF gyermekbarát városok programjához. A bordányi önkormányzat az ifjúsági önkormányzattal közösen pályázott és 21 pályázó önkormányzat közül másik kettő mellett nyerte el az „UNICEF Gyermekbarát Település” címet és a program megvalósítására szolgáló kétmillió forint támogatást. A nyertes önkormányzatok többek között vállalták, hogy a gyermek- és ifjúsági önkormányzattal közösen gyerekjogi stratégiát dolgoznak ki, bevonják a fiatalokat az Ifjúsági Cselekvési Terv kidolgozásába, gyermekbarát költségvetést valósítanak meg, és széleskörűen figyelembe veszik a gyerekek véleményét.

Elemzés és levont tanulságok

A bordányi modell egyértelműen sikeresnek mondható mind a településre nézve, mind a más településekre gyakorolt hatását tekintve. Nagymértékben hozzájárult a helyi fiatalok demokratikus szocializációjában és felelős társadalmi gondolkodásának kialakításában. Kétségtelen, hogy a kezdeményezés sikerességéhez elengedhetetlen volt a mögött meghúzódó tényleges politikai elhivatottság. Mind a megalakításban, mind a sikeres fenntartásban is működésben nagy szerepe van a helyi önkormányzatnak, melynek elköteleződése ugyanúgy szükséges volt, mint a fiatalok részéről az igény és a motiváció a közösségi ügyekben való részvételre.

Az egyes választásokat és a képviselőtestületek összetételeit megfigyelve megállapítható, hogy a tisztségekben viszonylag magas a rotáció, jellemzően minden választáson lecserélődik a testület többsége, de közben rendszeresen van példa az „ismétlő” tisztségviselőkre, tehát a fiataloknak egy-egy kitöltött ciklus után továbbra is van motivációjuk a munka folytatására. 2008-16 között három választáson kialakult egy stabil 26-27 százalék körüli részvétel, amely 110-150 fő közötti fiatalt jelentett, és alapvetően komoly részvételi aránynak mondható, ugyanakkor a 2021-es választáson ez nagyon leesett, amely lehet, hogy betudható a rendkívüli körülményeknek (járványhelyzet), de lehet, hogy egyéb tényezőkben is kell okokat keresni.

Sárkány Soma

Kapcsolódó szócikkek:

Ifjúsági önkormányzat (módszer)

Források:

Bordánynet https://www.bordanynet.hu/

Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat – Bordány http://bordany.com/index.php/ifjusag/