Budapesti közösségi gyűlés a klímavészhelyzetről

Az esettanulmányt írta – László Tamás

Budapesti közösségi gyűlés a klímavészhelyzetről

Az első hivatalos budapesti közösségi gyűlés (citizens’ assembly) megtartására a 2020. szeptember 16-17-ei és a 26-27-ei hétvégéken a Főpolgármesteri Hivatal épületében, illetve a budapesti Városháza udvarán került sor. A résztvevők a „klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?” központi kérdés mentén a fővárosban kihirdetett klímavészhelyzettel kapcsolatos lehetséges intézkedéseket tárgyalták meg.

Probléma és célkitűzés

A klímavédelem kérdése Karácsony Gergely főpolgármester 2019-es választási programjában kiemelt hangsúlyt és önálló fejezetet kapott.ⁱ Ennek megfelelően Budapest 2019 novemberében – a nyugat-európai trendekhez hasonlóan – klímavészhelyzetet hirdetett. Ezt követően arról is döntés született, hogy a fővárosi klímastratégia kidolgozását megelőzően közösségi gyűlés jöjjön létre a témát érintően.ⁱⁱ

A budapesti klímagyűlés céljából 50 budapesti lakos került kiválasztásra. A résztvevők két hétvégén át, összesen 28 órán keresztül szereztek ismereteket, tanácskoztak és alakítottak ki javaslatokat a közösségi gyűlés által feltett kérdést érintően: „klímavészhelyzet van – mit tegyen Budapest?”ⁱⁱⁱ

Történet és kontextus

2019 novemberében a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a klímavészhelyzet kihirdetését, és határozataiban elkötelezte magát a klímaadaptáció és a karbonsemlegesség előmozdítása mellett, valamint azt is leszögezte, hogy a későbbi döntéseiben elsőbbséget fognak élvezni az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjai.^iv

A Fővárosi Önkormányzat képviselői hangsúlyozták, hogy elképzelésük szerint a budapestiek életében újra mindennapi élménnyé kell válnia a közéleti részvételnek, a politikusoknak a döntések meghozatalába be kell vonniuk az érintetteket. 2020 nyarán megkezdődött a Fővárosi Önkormányzat első közösségi gyűlésének előkészítése, amelynek célja az állampolgári igények Budapest klímastratégiájába történő becsatornázása volt.^v

Szervező, támogató és finanszírozó szervezetek

A budapesti közösségi gyűlés megrendezését a DemNet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány és a brit székhelyű Sortition Foundation által közösen koordinált, több szervezetet tömörítő civil hálózat kezdeményezte, majd az ötletet a Fővárosi Önkormányzat karolta fel, ezáltal állami szereplővel és döntéshozókkal összekapcsolva a folyamatot. A lebonyolításhoz a Fővárosi Önkormányzat biztosította a helyszínt, illetve a magára vállalta az adminisztratív terhek nagy részét. A résztvevők a véletlenszerűség és a reprezentativitás elve alapján történő kiválasztását a Sortition Foundation végezte. A közösségi gyűlés megvalósítását szakmailag támogatta, illetve finanszírozta a Sortition Foundation, a European Climate Foundation és a Fővárosi Önkormányzat.^vi

Résztvevők toborzása és kiválasztása

A budapesti közösségi gyűlésre 10.000 véletlenszerűen kiválasztott fővárosi lakos kapott meghívót. A meghívóra választ küldő 333 főből véletlenszerűen úgy került kiválasztásra az 50 résztvevő, hogy ők korra, nemre, végzettségre és lakóhelyre tekintettel minél pontosabban tükrözzék Budapest 18 év feletti lakosságának sajátosságait.^vii A kiválasztott 50 főből – a koronavírus-járvány hatásai eredményeként – végül 39 fő részvételével valósult meg a közösségi gyűlés.^viii A részvétel ösztönzése érdekében a kiválasztott csoport tagjai a négy nap során összesen 40.000 forint juttatást kaptak.^ix

Felhasznált módszerek és eszközök

A budapesti klímagyűlés megvalósításának folyamata a közösségi gyűlések (citizens’ assembly) módszertanára épült.^x Ennek megfelelően a résztvevő csoport kiválasztása egyrészt véletlenszerűen történt, másrészt statisztikailag reprezentatív volt Budapest felnőtt korú lakosságára nézve. A gyűlés lebonyolításának folyamata a közösségi gyűlések módszertanának megfelelően a résztvevők ismeretszerzésére, egymás közötti tanácskozására és végül a gyűlés javaslataira irányuló döntéshozatalára épült.^xi,xii

Folyamat, interakció és részvétel

A közösségi gyűlés folyamatát és szakmai programját a két vezető szakértő, Bart István (Klímastratégia 2050 Intézet) és Honti Márk (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport) a vezető facilitátorokkal, Várfi Melindával (SocialFokus) és Miklós Zsófiával (DemNet) együttműködésben koordinálta. A résztvevők két hétvégén keresztül arra a központi kérdésre keresték a választ, hogy Budapest milyen intézkedéseket vezessen be a klímavészhelyzet kapcsán.

Első hétvége – ismeretszerzés^xiii

Az első hétvége során a résztvevők a klímaváltozással kapcsolatos különböző területek szakértői és más érintettek, aktivisták előadásait hallgatták meg, hogy jobban megértsék a klímaváltozást érintő tudományos tényeket, a klímaváltozás a budapestiek életére gyakorolt hatásait és találkozzanak lehetséges megoldási javaslatokkal. A résztvevők 5-6 fős, véletlen kiválasztás alapján kialakított asztaloknál foglaltak helyet, amelyek személyi összetétele a közösségi gyűlés során rotálódva cserélődött annak érdekében, hogy a résztvevők minden társuk véleményével megismerkedhessenek. Az elhangzottak feldolgozása, megvitatása és az előadóknak feltett kérdések kidolgozása képzett facilitátorok segítségével, egymással folyamatosan együttműködve, ezekben a kisebb csoportokban zajlott. Az első hétvége mindkét napja nyitva állt a jellemzően tudományos vagy önkormányzati szférából érkezett megfigyelők és a sajtó előtt.

Az első hétvégén a közösségi gyűlés résztvevői az alábbi, összesen 8, a közérthetőség elvét szem előtt tartó előadást hallgatták meg:^xiv

Az első hétvége végén a résztvevők jelezhették a további szakértők bevonására irányuló igényeiket: ennek keretében a második hétvége első napján, szeptember 26-án Gadó György, a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakreferense, valamint Ámon Ada, a Főpolgármester klímaügyi főtanácsadója válaszolt a résztvevők kérdéseire.

Második hétvége – tanácskozás és döntéshozatal^xv

A második hétvége célja 8, klímavészhelyzettel kapcsolatos intézkedési javaslat kidolgozása volt. Az első hétvégéhez hasonló véletlen szelekció alapján álltak össze az 5-6 fős asztaltársaságok, ugyanakkor – a koronavírus-járvány elleni védekezésre tekintettel – az asztaloknál helyet foglaló csoportok személyi összetétele a második hétvége során nem változott.

A második hétvége első napján a résztvevők asztalonként 3-3 olyan javaslatot fogalmaztak meg, amelyek az 5-6 fős csoport minden tagjának támogatását élvezték. Így a nap végére összesen 21 javaslat állt elő, amelyeket minden résztvevő hozzászólásokkal, megjegyzésekkel láthatott el. Ezt követően a résztvevők körében lefolytatott titkos szavazás során a legnépszerűbbnek bizonyult 11 javaslatot a vezető szakértők úgy szerkesztették, hogy – azok eredeti tartalmát hűen meghagyva – kiszűrjék az ismétlődő gondolatokat és koherens javaslatokat hozzanak létre. Az ilyen módon kialakított 8 javaslatot a résztvevők a közösségi gyűlés utolsó napján részleteiben is megvizsgálták és megvitatták, pontosabban kidolgozták, illetve egyenként mérlegelték a javaslatokkal elérhető előnyöket és hátrányokat. A folyamat lezárásaként a második hétvége második napjának végén a résztvevők ismét titkos szavazást hajtottak végre, amely során kifejezték támogatásukat vagy ellenzésüket a 8 javaslat mindegyike kapcsán. Az alábbi diagram szemlélteti, hogy az egyes javaslatok a leadott szavazatok arányában mekkora támogatást élveztek.

Befolyás, eredmények és hatások

A budapesti klímagyűléssel immár Magyarországon is meghonosodott a demokratikus innovációk családjába tartozó közösségi gyűlés eszköze. Ez ráadásul a klímavészhelyzetre adandó gyakorlatias válaszok és intézkedési javaslatok kidolgozásán keresztül járult hozzá ahhoz, hogy a Fővárosi Önkormányzat döntéshozatalába becsatornázza a sokszínű budapesti lakosság változatos igényeit. A közösségi gyűlés résztvevőinek javaslatai célkitűzésként jelentek meg a 2021 tavaszán kiadott Budapest Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve címet viselő dokumentumban.^xvi

Elemzés és tanulságok

A közösségi gyűlés keretében lefolytatott ismeretszerzési, tanácskozási és döntéshozatali szakasz sikeresen valósult meg. A résztvevők részleteiben ismerhették meg a klímaválsággal kapcsolatos tudományosan megalapozott tényeket és fontos jelenségeket, amelyeket az egymás között folytatott eszmecserékben, tanácskozásokban átfogóan vizsgálhattak. A második hétvége végére alkalmassá váltak arra, hogy a kidolgozott javaslatokat a szükséges információk birtokában és a várható hatások ismeretében értékeljék.

A résztvevők a közösségi gyűlést megelőzően, illetve azt követően önkéntes alapon és anonim formában ugyanazon kérdéseket tartalmazó kérdőíveket töltöttek ki. Az eredmények alapján a résztvevők a gyűlés előtt egy tízfokú skálán átlagosan 5,6 pontra értékelték saját tájékozottságukat a klímavédelem kérdésében, míg ez az érték a gyűlés végére 7,9 pontra növekedett. Hasonlóan növekedett a résztvevők a főváros klímastratégiájának alakulását érintő tájékozottsága (a gyűlést megelőzően átlagosan 3,4 pont; utána 6,6 pont), valamint a klímavészhelyzet mibenlétét érintő ismereteik szintje (a gyűlést megelőzően átlagosan 4,1 pont; utána 6,6 pont).^xvii

A résztvevők összességében úgy érezték, hogy teljes körűen megismerhették a tárgyalt témát a gyűlésen elhangzott előadások, illetve a kapott információk segítségével. Ezt mutatja, hogy a szükséges információhoz való hozzáférés mértékét a tízfokú skálán átlagosan 8 pontra értékelték. A résztvevők elégedettnek bizonyultak a klímagyűlés szervezésének menetével, hiszen a válaszadók egy szintén tízfokú skálán átlagosan 9,2 pontos értékelést adtak, miközben a facilitátorok munkáját 9,6 pontra, a közösségi gyűlés során a szervezők kommunikációját pedig 9,7 pontra értékelték.^xviii

A budapesti klímagyűlés által meghonosított módszertannal 2021 őszén Miskolcon a levegőminőség témájában,^xix valamint 2021 decemberében és 2022 januárjában ismét Budapesten, a főváros és az Európai Unió közötti kapcsolat témájában^xx újabb közösségi gyűlésekre került so