Az Állampolgári Tanács, vagy Állampolgári Testület egy olyan, meghatározott időn át ülésező szervezet amelynek tagjait az adott közigazgatási egység (Kerület, Város, Község stb) népességét és sajátosságait reprezentálva, sorsolással választják. Míg a Közösségi Gyűlés egy viszonylag rövid idő alatt, egyszer ülésező szerveződés, aminek a lényege az állampolgárok és a városvezetés közötti párbeszéd, valamint a vélemények kifejezése, addig az Állampolgári Tanács egy meghatározott időszakban ülésező, szakértők meghallgatásával és facilitátorok bevonásával működik, és végeredményeként az adott kérdésben születik egy állampolgári javaslat
Az Állampolgári Tanács, vagy Állampolgári Testület egy olyan, meghatározott időn át ülésező szervezet amelynek tagjait az adott közigazgatási egység (Kerület, Város, Község stb) népességét és sajátosságait reprezentálva, sorsolással választják. Míg a Közösségi Gyűlés egy viszonylag rövid idő alatt, egyszer ülésező szerveződés, aminek a lényege az állampolgárok és a városvezetés közötti párbeszéd, valamint a vélemények kifejezése, addig az Állampolgári Tanács egy meghatározott időszakban ülésező, szakértők meghallgatásával és facilitátorok bevonásával működik, és végeredményeként az adott kérdésben születik egy állampolgári javaslat
A céljai
Az Állampolgári Tanács célja, hogy olyan, általában az adott terület népességét reprezentáló szervezet létrehozása, ahol a véletlenszerűen kiválasztott polgárok szakértők segítségével a Közösségi Gyűlések kereteinél jóval behatóbban tudjanak megvizsgálni egy adott problémakört, majd megoldási javaslatot készítsenek. Az Állampolgári Tanács növeli a polgárok tudatosságát, demokráciához való jó viszonyát és bevonja őket a döntéshozatalba, ezáltal könnyebben lehet merészebb, átfogóbb reformokat is kidolgozni, valamint a Tanács kiváló fórum, olyan társadalmi feszültségek feloldására, és vitás kérdések megoldására amire ezen kívül nem lenne lehetőség.
Az Állampolgári Tanács, tagjainak kiválasztása során, ha sikeresen leképezi a terület népességbéli összetételét, hatásosan képes kifejezni az állampolgári akaratot, és becsatornázni ezt a döntéshozók felé, konstruktív, szakmai javaslat vagy javaslatok formájában. A Tanácsban létszámtól és feladattól függően alacsony létszámú csoportokban, vagy közösen, a teljes tagság dolgozik. Az eddig megvalósult nemzetközi példák alapján lefesthető egyfajta séma, ami mentén felépítették a Tanácsok működését:
- Kérdés megfogalmazása, menetrend kialakítása
- Szakértői anyagok elolvasása
- Témafelvezető előadás, a probléma megértése
- Szakértőkkel való konzultáció (több körben, kérdésekkel)
- Ajánlások megfogalmazása, jegyzőkönyv elkészítése
- Eredmények visszacsatolása a döntéshozó felé
- ÁT kiértékelő megbeszélés
- Eredmények visszacsatolása a nyilvánosság felé
A módszer legérzékenyebb pontjai a moderálás és a reprezentáció, valamint az állampolgári irányítás. Fontos, hogy tapasztalt és felkészült facilitátorok segítsék a Tanács működését, hiszen a csoportdinamika megismerése, majd ennek formálása, valamint a passzívabb, visszahúzódó résztvevők, és a „leuraló”, nyitottabb, határozottabb polgárok közötti egyensúly megtartása nagyon fontos a végkimenetel szempontjából. Az Állampolgári Tanács működésének lényege, hogy egy viszonylag alacsony létszámú csoport képes reprezentálni a közösség igényeit, ehhez azonban elengedhetetlen hogy a Tanács összetétele megegyező legyen a közösség összetételével, korcsoportok, nemek, foglalkozások és egyéb szempontjából. A harmadik lényeges tényező az állampolgári irányítás, tehát a kidolgozott javaslatoknak hatást kell elérniük, roppant káros az a metódus ha a közösség választott vezetői kiszemezgetik a nekik tetsző javaslatokat, majd azokat valósítják meg, figyelmen kívül hagyva a többi beadványt a Tanácstól. A kezdeményezés ilyen szintű kiüresítése rombolja az állampolgárok demokrácia iránti bizalmát és visszaveti a megválasztott képviselők és választóik közötti kommunikációnak kétirányú létrejöttét. Ez a kiüresedés hamar jelentkezhet olyan formában hogy nem jelentkeznek résztvevők az ÁT-be, és elhal ez a kezdeményezés.
A módszer megjelenése és elterjedése
Az Állampolgári Tanács, ha nem is ilyen néven és szerepkörrel, de már több mint 100 éve jelen van a modern demokráciákban, az Egyesült Államokban Community Advisory Committee néven, ahol különböző érdekcsoportok ütköztették nézeteiket, békéltetési szándékkal. A modern Állampolgári Tanács, az 1970-es években jött létre, majd elsőként Németországban, és az USA-ban terjedt el. Itt már rövid ideig ülésező, véletlenszerűen sorsolt tagok voltak, a ma is ismert feladatkörrel. A nemzetközi példákon látszik, hogy mennyire szerteágazó is lehet egy Állampolgári Tanács feladatköre és felhatalmazása, elég csak a Brit Kolumbiai példára gondolni, ahol Állampolgári Tanáccsal dolgozták ki a választójogi reformtervezetet (Ez egy bevett gyakorlat az amerikai kontinensen, az Egyesült Államokban is gyakran így dolgozzák át az egyes államok a választási törvényt), vagy éppen a Gdansk-i példa, ahol egy több ciklusban ülésező Tanács, az önkormányzattól nagy jogkört szerezve kezdhetett munkába. A Cromo Alapítvány és a Civil Kollégium Alapítvány, valamint a Közösségfejlesztők Egyesülete, valamint a Sortition Foundation szervez itthon állampolgári tanácsokat.
8 év állampolgári tanácsról szóló összefoglaló a Parolában olvasható.