Városrészi Költségvetés Szentendrén
Szentendre városvezetése 2021-ben elindította a saját részvételi költségvetés programját. Ebben nagy szerepe volt, hogy korábban képzéseken, illetve a budapesti kerületek hasonló programjai révén megismerték a részvételi költségvetés koncepcióját és módszertanát.
Történeti áttekintés és kontextus:
2019-es önkormányzati választásokat a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) nyerte, amelyet helyi, közéletben aktív állampolgárok alkotnak. Választási programjuk (https://tesz2000.hu/program/) első pontja a részvételi költségvetés megvalósítása volt Városrészi Költségvetés néven.
Habár a TESZ egyes tagjai már a választások előtt megismerkedtek részvételi költségvetés alapjaival, a Szentendrére szabott változat részletes megtervezése végül 2020 végén indult. Első lépésként a kabinet meghozta a szükséges döntéseket, felállították a kereteket, a testület a költségvetésből elkülönítette a szükséges összeget.
A részvételi költségvetés részletes megtervezése során, kezdetektől egy olyan folyamatban gondolkodtak, melyben lépésről lépésre egymásra épülve követik egymást az egyes elemek (meghagyva a szükséges időintervallumokat). Külön hangsúlyt fektettek a felmerülő problémák megoldására, illetve megjelölték a döntési pontokat.
A tervezés folyamán nagy segítségükre volt az Óbudai Önkormányzat, mely szakmailag segítette őket és melynek a már futó hasonló projektjéből rengeteget tanultak.
Felmerült a kérdés – az folyamat során hogyan lehet a helyi lakosokat abban segíteni, hogy az ötleteikkel, illetve a szavazataikkal olyan projektek megvalósulását segítség, amelyek nem csak megvalósíthatóak, hanem ténylegesen a helyi közösség javát szolgálják?
Nagy problémát okozott kezdetben az ötletbenyújtás és a szavazás technikai lebonyolításának biztosítása: egyszerre kellett megfelelni a jogszabályi előírásoknak (pl. GDPR), biztosítani, hogy csak szentendreiek szavazhassanak, ugyanakkor mindezt a szűkös anyagi források miatt ingyenesen elérhető szoftverekkel kívánták megoldani.
Végül a felmerülő problémák mindegyikére találtak megoldást így 2021 tavaszán elindulhatott a szentendrei részvételi költségvetés, melynek hivatalos neve: Városrészi Költségvetés.
Finanszírozó, szervező és támogató szervezetek:
2021-ben a program 50 millió forint forrással indult, melynek alapja a helyi építményadó.
2022-ben a Városrészi Költségvetés keretösszege összesen 60 millió forintra nőtt.
2023-ra a költségvetésben 70 millió forintot különített el a testület a program megvalósítására. A város területét felosztották 10 körzetre, melyek között a keretösszeget egyenlően osztották el, így idén egyenként 7-7 millió forintról dönthettek helyben a lakosok.
A projekt folyamatáért a Polgármesteri Kabinet projektmenedzsere a felelős, aki elvégzi tervezési, szervezési, koordinálási, egyeztetési és kommunikációs feladatokat. A fejlesztések megvalósításáért pedig Szentendrei Önkormányzat Városfejlesztési Irodája felel, amely a műszaki megvalósítás tervezési, szervezési, lebonyolítási feladataival foglalkozik.
Az első próba év után, ’22-ben a folyamat tervezéséhez külső szakmai támogatást nyújtott a Transparency International Magyarország, illetve tapasztalataik megosztásával segítette őket az Óbudai Önkormányzat, mely már korábban, 2020-ban elindította a saját részvételi költségvetését.
Alkalmazott módszerek, eszközök és résztvevő állampolgárok:
A városrészi költségvetés javaslattételi időszakában bármely állampolgár nyújthat be ötletet tetszőleges városrésszel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy melyik városrészben lakik, vagy egyáltalán hivatalosan szentendrei lakos-e. (Szentendrén – a régebbi időkből öröklötten – sok a nyaraló tulajdonos is.) A szavazás során azonban a 2022-es évtől kezdve egy-egy helyi lakos már csak a saját körzetének az ötleteire szavazhat.
A javaslattétel egyaránt történhetett a Városrészi Költségvetés honlapján (https://varosreszi.szentendre.hu/) és offline papír űrlapon a gyűjtőpontokon is, melyekből mind a 10 körzetben található volt legalább egy.
A fejlesztési ötletek feldolgozása és szűkítése után a szavazásra szintén lehetőség nyílt a fent említett offline és online formákban.
Kommunikáció
A Városrészi Költségvetés kommunikációja a lakosság felé legrészletesebben a projekt saját honlapján keresztül történt, ahol minden fázisban részletes tájékoztatást adtak az állampolgárok számára. A honlap részletesen ismerteti a folyamatot, nem csak az adott fázishoz kapcsolódó alapvető információkról, hanem segíti őket abban is, hogy minél tájékozottabban, megalapozottabb információk birtokában vegyenek részt a folyamatban
Emellett a lakosság tájékoztatása során egyaránt felhasználták a közösségi média felületeket (főleg Facebook), de a helyi újságban, vagy a kihelyezett pultoknál (pl. piacon) is fontos információkat kaphattak a projektről az állampolgárok. A kommunikációban és az elérésben fontos szerepe volt, hogy mind a javaslat mind a szavazás fázisnál minden postaládába eljuttatták a borítékolt szórólapot a város és a Városrészi Költségvetés logójával ellátva.
A Szentedre Városrészi Költségvetésének tervezési folyamata:
A 2022-es Városrészi Költségvetés lebonyolításán több ponton is változtattak az előző évihez képest – részben reagálva a technikai lebonyolítással kapcsolatban felmerült kritikákra, részben, hogy minél jobban bevonják a lakosokat.
Az egyik komoly változtatás az volt, hogy 2022-től, már minden lakos csak a saját választókerülete ötleteire szavazhatott. Komoly fejtörést okozott, hogy ezt hogyan lehet úgy megtenni, hogy az egyben GDPR kompatibilis is legyen. Végül azt a megoldást találták ki, hogy amikor online felületen az email címével bejelentkezik valaki, a pontos cím megadása helyett (mely adatvédelmi aggályokat vethet fel) azt kell kiválasztania, hogy melyik utcaszakaszon lakik (pl. Kossuth utca 1-20). E módszernek ott van szerepe, ahol egy-egy utca több körzetet érint. Ennek megadása után, a rendszer már csak az arra a kerületre városrészre vonatkozó szavazólapot dobta fel, ami a választott cím intervallumra vonatkozik.
Fontos lépés volt a folyamatban, hogy az ötletek beérkezése és feldolgozása után kiválasztásra kerüljön az az 5 ötlet, amelyről végül szavazni lehet. Erre részben azért van szükség, hogy a szavazatok ne oszoljanak túlságosan sok felé, alacsony legitimitást adva a győztesnek, részben pedig azért, mert az offline szavazólap csak korlátozott számú szavazatot „bír el”, hogy értelmesen kezelhető legyen a szavazó számára. Mivel ez a kiválasztási folyamat egy lényegi része a folyamatnak, az önkormányzat szerette volna ezt a lépést is minél inkább bevonó és transzparens módon lefolytatni, hogy elkerüljék a látszatát is annak, hogy „úgyis a fejünk felett döntik el”.
Az első, 2021-es évben a képviselők tettek felhívást arra, hogy a polgárok vegyenek részt a kiválasztásban. A 2021-es testületi ülésekre még kevesen jelentkeztek, és körzetenként külön-külön tartották azokat. A módszer is más, volt, a tagok a „zöldlámpás” javaslatok otthoni megismerése után öt darab, általuk preferált javaslattal érkeztek, majd ezek sokasága egyéni pontozásos módszerrel került rangsorolásra. 2022-ben ezen a módszeren is változtattak. A 2022-es évi folyamattól kezdve ez a lépés a lakosok közvetlen részvételével, egy nagy közösségi fórumon történt.
A ’22-es folyamat szintén egy újítással indult el tavasszal, melynek keretében egy kisbusszal helyi lakosok és önkormányzati szereplők közösen bejárták az előző évi győztes ötletek közül azokat, melyek már megvalósultak.
A program egy tájékoztatási kampánnyal kezdődött, mely révén minden postaládába eljuttatták a felhívást és részvételt segítő információkat, valamint a helyi újságban is közzétették az ötlet benyújtásához szükséges lapot. Ez után következett az ötletgyűjtési szakasz, melyet egyaránt be lehet nyújtani online felületen a Városrész Költségvetés honlapján, és offline módon, az egyes választókerületekben forgalmas helyekre (pl. abc, cukrászda, stb.) elhelyezett gyűjtőpontokon.
Többféle módon próbálták segíteni az embereket, hogy minél több és jobb minőségű ötletet tegyenek az emberek. A Transparency International Magyarország segítségével szerveztek egy ötletelő fórumot is, melyen kb. 30-an vettek részt. Itt az emberek közösen, városrészekre lebontva, megadott szempontok alapján ötletelhettek arról, hogy hogyan szeretnék fejleszteni a városukat.
Ezek a témák és szempontok az alábbiak voltak:
Témák: Közösségi szemlélet; Kultúra; Fenntarthatóság; Parkok, természet; Oktatás, fejlesztés; Egészség és szociális jóllét; Sport; Épített környezet
Szempontok: Költségek; Időtáv; Értékek és elvek; Megvalósíthatóság; Modularitás; Lakossági csoportok
De volt arra is példa, hogy a Szomszéd Ünnepen az adott választókerület önkormányzati képviselője felvetette a Városrészi Költségvetést, és ott helyben kezdtek el ötletelni a helyi lakosok.
2021-ben 562 kitöltött javaslatlap érkezett (341 online és 221 offline) ami a szétválasztások után 715 egyedi ötletet jelentett.
A2022-es évben 358 kitöltő (256 online és 102 offline) tett 389 egyedi javaslatot.
2023-as folyamat során 417 ötletgazda (252 online és 165 offline) 441 javaslatát regisztrálták.
Ezt követte az ötletek feldolgozásának időszaka, melyet első lépésként a Városfejlesztési Iroda végzett. Itt minden egyes benyújtott ötletet megvizsgáltak, és megállapították, hogy az adott ötlet megfelel e Városrészi Költségvetés kiírási feltételeinek:
Megvizsgálják pénzügyi, jogi, városképi, városfejlesztési szempontból:
költséget becsülnek, belefér-e a városrészi pénzügyi keretbe;
a terület a város illetékességébe tartozik-e, önkormányzati hatáskörben van-e (lehet például vízügyi, állami, közút-kezelőhöz tartozó, amely területeken lévő fejlesztésekről nem dönthetünk);
megfelel-e a jogszabályi, hatósági előírásoknak;
közérdekű célt szolgál-e;
igazodik-e a városfejlesztési koncepcióhoz; igazodik-e a települési arculatba;
nem valamely olyan dologra irányul, amely egyébként is az önkormányzat által ellátandó javítás vagy karbantartás. Ha ilyen tartalmú javaslat érkezik, az sem vész el, az továbbításra kerül a feladat elvégzéséért felelős illetékeshez az ügyfélszolgálaton keresztül.
Második lépésként a terület képviselője is véleményezte az ötletet, majd a térképi jelölést is Ő végezte el. A képviselő így megismer minden javaslatot, és „földrajzi” emlékeztető is marad számára azzal, hogy a javaslatot „térben” is el kell helyeznie. A képviselő véleménye is nyilvános a honlapon.
Végül 2021-ben 322, 2022- ben 143, 2023-ban 168 javaslat ment át a rostán.
Minden egyes elutasított ötlet esetében a honlapon közzétételre kerül az indoklás is. Ezzel nem csak fokozták az átláthatóságot, de ezzel elejét vették a későbbi kritikáknak, esetleges felháborodásnak, hogy erről vagy arról az ötletről miért nem lehetett szavazni.
Bekerült ötletek részleteiről egyeztettek az önkormányzat dolgozói.
Ezt a már említett közösségi fórum követte. Ezen minden egyes városrészhez tartozott egy-egy asztal, melynek gazdája az adott terület képviselője volt. Ezeknél az asztaloknál vitatták meg és döntötték el, hogy végül a benyújtott ötletekből melyik legyen az az 5, melyekről szavazni lehet. Ebben a kiválsztási folyamatban nagy segítséget nyújtott a rendezvényt elindító közös bevezető: itt ismertették, majd kis kártyákon kiosztottak egy szempontrendszert, melynek célja, hogy a beruházások valóban a közösség javát szolgálják. Amennyiben egy-egy ötlet kapcsán kérdések merültek fel, akkor az önkormányzat dolgozói szakértőként segítették ezek megválaszolását.
Szintén a résztvevőket segítette, hogy a beérkezett ötletek pontos helyét kis pöttyök segítségével térképen jelenítették meg.
A rendezvényre végül kb. 60-70 ember érkezett (asztalonként kb. 3-8), végül ők voltak, akik eldöntötték, hogy melyik legyen kerületenként az az 5 javaslat, melyet szavazásra bocsátottak.
Miután a kiválasztás megtörtént, megkezdődhetett a szavazás. Ekkor ismét, kerületre lebontva ismertették a lakosokkal a hozzájuk tartozó szavazási opciókat. Ezt részben offline módon tették meg, mint pl. a postaládákba elhelyezett szórólap, részben pedig olyan online felületeken, mint pl. projekt honlapja vagy a facebook.
2021-es évben 748, 2022-ben 763, 2023-ban 943 szavazó voksai alapján választották ki a lakosok a győztes projekteket.
Eredmények és hatások:
Mivel még csak második harmadik éve létezik Szentendrén a Városrész Költségvetés, ezért – a konkrét megvalósuló projekteken túl – kevés kézzel fogható a város életére mély hatást gyakorló eredményről lehet beszámolni. A szakirodalom és a nemzetközi tapasztalatok alapján nagyságrendileg 5 de inkább 10 év kell ahhoz, hogy a folyamat bejáratódjon, a helyiek megtanulják használni, és a helyi társadalomban jelentkezzenek, majd szervesüljenek a részvételi költségvetés pozitív hatásai.
Azonban a szentendrei tapasztalatok azt mutatják, hogy már 3 év után is csirájában hordoz számtalan olyan tapasztalatot és elemet, amely hosszú távon komoly potenciált ad a projektnek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a város vezetése mélyen elkötelezett a részvételi költségvetés és az állampolgárok bevonása mellett, így már a harmadik évben is vannak a folyamatnak olyan elemei, melyek magasabb szintű részvételt tesznek lehetővé a helyi lakosok számára, mint néhány más település hasonló projektjében.
A Városrész Költségvetés Szentendrén tapasztalható gyors fejlődésének szintén fontos oka, hogy a városvezetés aktívan keresi a tanulási lehetőségeket más önkormányzatok hasonló projektjeinek a tapasztalataiból (ez esetben leginkább az Óbudai Önkormányzattól), nyitottan fogadja és a gyakorlatban átülteti a szakmai szervezetek javaslatait, illetve folyamatosan keresik a projekt továbbfejlesztésének a lehetőségét.
Szintén a projekt magas szintű kivitelezését segíti, hogy egy nagyon részletes idővonalat hoznak létre a projekt tervezése folyamán és korszerű feladatmenedzsment rendszert használnak a feladatok nyomon követéséhez. Ebbe a legapróbb dolgokat is beleírják (pl. nyomtatás stb.), mert csak így lehet biztosítani, hogy minden egyes feladathoz rendelkezésre álljon a megvalósításához a szükséges időintervallum és tárgyi, személyi feltélek.
Szintén a gyakorlatban derült ki , hogy a projekt kommunikálását még hogyan lehetne tovább fejleszteni. Idáig főleg a bevett kommunikációs formákat használták (szórólap, pultozás, facebook, honlap stb.), aminek tapasztalhatóak is a pozitív hatásai (például amikor a szavazási időszakban tömegesen küldtek ki e-maileket, akkor az megdobta a részvételt). Azonban idő közben kiderült, hogy érdemesebb lenne átfogóbb mozgósítási kampányokat is megvalósítani (pl. óriásplakátokkal), Aktuális kérdés továbbra is az egyes társadalmi csoportok (pl. a fiatal korosztályt), vagy egyes már jelenleg is létező szentendrei közösségek célzottabban megszólítása.
A projekt kommunikálása során nagyon érezhetővé vált az az általános tapasztalat, hogy az átlag lakos nagyon kevés ismerettel rendelkezik arról, hogy milyen feladatok tartoznak egy önkormányzat hatókörébe, és melyek nem, hogy az általa fizetett adónak, mely része marad az önkormányzatnál, és mely adónemek folynak be az államhoz stb. Mivel a részvételi költségvetés esetében a lakosok az önkormányzat számára rendelkezésre álló források fényében dönthetnek az önkormányzat hatókörébe tartozó bizonyos feladatokról, ezért ezen alapvető ismeretek birtokában a lakosság is magasabb szinten vehetne részt a folyamatban. Egy ponton túl pedig az állampolgárok ezen ismereteinek a hiánya lehet az akadálya a részvételi költségvetés kiterjesztésének és magasabb szintre emelésének.
A Városrészi Költségvetés szervezői az elmúlt két év tapasztalatai alapján szembesültek ezzel a problémával, ezért a projekttel párhuzamosan terveznek egy tájékoztató kampányt is, mely a lakosságot tájékoztatja az önkormányzattal kapcsolatos néhány (fent is említett) alapvető tudnivalóról.
A helyi lakosság alapvetően pozitívan viszonyul a projekthez: néhány eseti jellegű kritikát leszámítva nem nagyon vannak negatív visszajelzések – leszámítva a helyi ellenzéket, akik próbálják az egészet aláásni. Azonban a felmerült kritikák is jellemzően inkább csak egy-egy konkrétumot érintenek (pl. egyes győztes projekteket, vagy a projekt technikai lebonyolításával kapcsolatban), míg magát a részvételi költségvetés koncepcióját érdemi kritika nem érte.
A visszajelzések alapján az is látható, hogy a mérhető szavazatszámokon túl is megmozgatta a város lakosságát, és olyanoknak is voltak ötletei vagy véleménye egy-egy beruházással kapcsolatban, akik végül szavaztak.
Eseti jelleggel már a harmadik év után is tapasztalható, hogy a Városrészi Költségvetés a helyi közösségeket építi. Például volt arra példa, hogy egy-egy körzetben a helyi lakosok az előző évihez képest tudatosabban nyújtottak be javaslatokat és inkább egy irányba szavaztak – mely azt mutatja, hogy helyben a lakosok között diskurzus folyt arról, hogy idén mit szeretnének megvalósítani. A diskurzus megléte feltételezi, hogy az adott területen élő lakosok valamilyen szintű mikroközösséget alkostnak.
Összességében elmondható, hogy Szentedre Városrészi Költségvetése jó úton halad a felé, hogy Magyarország egyik legszínvonalasabb részvételi költségvetési gyakorlatává váljon.