Részvételi költségvetés

A módszer által megoldandó problémák és célok

A részvételi költségvetési program olyan döntéshozatali folyamat, mely során egy közösség tagjai (önkormányzatok esetében a helyi, vagy ott dolgozó polgárok, míg más szerveződés esetében a tagság) javaslatokat fogalmaznak meg és közös döntést hoznak a közpénzügyi erőforrások elosztásáról. A programok legfontosabb szereplői az állampolgárok, akik semmilyen választott köztisztséget nem töltenek be. A lényege, hogy az adófizető állampolgárok lehetőséget kapnak, hogy a költségvetés szerkezetébe és elköltésének módjába beleszóljanak. Így közvetlenül juttattathatják érvényre saját érdekeiket és céljaikat az őket közvetlenül érintő költségvetési források elköltésében.

A részvételi költségvetési programok szervezője és végrehajtója sok mindenki lehet. Ismertek többek között kormányzati, önkormányzati és civil szervezetek vagy akár iskolák által jegyzett programok is. Ezek a kezdeményezések jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a helyi ügyek iránt kevésbé érdeklődő állampolgárok is bekapcsolódjanak a döntéshozatalba, valamint megnyissák az utat a lakosság kreatív ötletei irányába. Ez hosszú távon élénkebb és stabilabb civil társadalmat fog eredményezni lokálisan, valamint a közösség és így az önkormányzat tudástára is bővülni tud. Emellett a részvételi költségvetési programok javítják a pénzügyi átláthatóságot, ami a kormányzati és önkormányzati korrupció visszaszorulásához is hozzájárulhat. Az állampolgárok nagyobb pénzügyi kontrollja következtében a bizalmuk megnövekedhet a választott tisztségviselők felé. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb részvételi költségvetési program felülreprezentálja a történelmileg hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokat. Ezen csoportok általánosságban kevésbé vannak képviselve a döntések meghozatalánál. A részvételi költségvetési programok általában segítenek abban, hogy a szegény, illetve hátrányosabb helyzetű csoportok érdekei megfelelően legyenek reprezentálva. Ezt úgy érik el, hogy olyan bevonási stratégiát hajtanak végre, mely kiemelt figyelmet fordít ezeknek a társadalmi csoportoknak a megszólítására és bevonására, legyenek akár nyugdíjasok, fiatalok, vagy más, a döntéshozatalban hátrányosabb helyzetű csoportok.

A módszer megjelenése és elterjedése

A részvételi költségvetési program először 1989-ben Brazíliában, Porto Alegreben jelent meg.

Az RK Porto Alegrei megjelenésekor egyedülálló demokratikus innovációnak számított, mely a közvetlen demokráciát és a pénzügyi igazságosságot szolgálta. Ezzel egy időben a program sikerességét látva több dél-amerikai ország és város átvette a gyakorlatot. A Porto Alegrei megjelenése óta a részvételi költségvetési programok meghódították az egész világot. Mára több mint 11.000 dokumentált esetről tudunk a világ legkülönbözőbb országaiból.

Részvételi Költségvetés a Világban (2020*)

A fenti világtérképből jól látszik, hogy Európa a részvételi költségvetési programok tekintetében a világon mára élen jár. Több nagyvárosban (Párizs, Berlin) szerveznek részvételi költségvetési programokat, mint ahogy hazánk fővárosában, Budapesten is. A főváros mellet több fővárosi kerület is folytat saját programot (XIII, XXII és III, VII, VIII, IX kerületek + Kispest, Miskolc, Szentendre) . A részvételi költségvetési programok emellett nagy népszerűségnek örvendenek Közép-Kelet Európa több országában. Ám Svédországtól Olaszországig számos példát lehet találni.

Az európai részvételi költségvetési programok több ponton is eltérnek az eredeti brazil példától (Részvételi költségvetési programok típusai szócikk ha van), de céljukban megegyeznek: lehetőséget kívánnak teremteni arra, hogy az emberek beleszólhassanak az őket is érintő lokális ügyekbe azáltal, hogy konkrét pénzügyi következményt viselő döntéseket az önkormányzati testülettel együtt hoznak meg.

A részvételi költségvetés program működési keretei

A részvételi költségvetési programok viszonylag új demokratikus intézmények. A módszernek számos típusát tudjuk megkülönböztetni, amik mind saját értéket képviselnek. A részvételi költségvetési programok ugyanis helyszínspecifikusak, alkalmazkodni tudnak sokszínűségükkel a különböző társadalmi környezetekhez. A problémák száma, amelyekre válaszokat és megoldásokat lehet kínálni a részvételi költségvetési programokon keresztül, szinte végtelen. Azonban vannak korlátozó tényezők és megkötések, amelyeket nem léphetnek át a részvételi költségvetési programok. A következőkben a programok főbb jellemzőit vesszük sorra, melyek segítenek meghatározni a lehetőségeket és a korlátokat.

Az önkormányzati részvételi költségvetési programok főbb jellemzői

A részvételi költségvetési programok egy földrajzilag meghatározott területre terjednek ki. Ilyen lehet egy önkormányzat, egy városi kerület, vagy akár egy nagyváros. Több kisebb település egyesült programja is lehetséges, azonban az előre megszabott területeket nem lehet átlépni.
Sok modellre jellemző, hogy rendszeresen és előre bejelentett időpontokban állampolgári gyűléseket szerveznek a program keretén belül. Ezeken az eseményeken az állampolgárok megismerhetik egymást és közös ötletelést végezhetnek a javaslataik érdekében. Az előzetes ötletgeneráló események alkalmazása már számos magyarországi modellre jellemző.
A program pénzügyi ciklikussága megegyezik az egyéb anyagi forrásokéval. Ez nagyon fontos, hiszen az általános éves költségvetés egy része a részvételi költségvetési programra fordított forrás.
A program során a helyi civil szervezetek és önkéntesek részt vesznek a program lebonyolításában segítőként. Az önkéntesek és civil szervezetek bevonásával érdemi lehetőség nyílik arra, hogy az állampolgárokat informálják és mozgósítsák.
A civil szervezetek és önkéntesek szervezői és oktatási képessége kifejezetten előnyös tud lenni a kezdeményezések számára. A szervezett workshopokon az állampolgárok rengeteg hasznos tudáshoz juthatnak, mely segíti őket a részvételi költségvetési program során a megfelelő javaslatok benyújtásában. Emellett az önkéntesek megfelelő felkészültséggel a helyi lakosság informálást is segíteni tudják. Fontos, hogy minden részt venni kívánó állampolgár tisztában legyen a program előre meghatározott kereteivel: mekkora tőke áll rendelkezésre, mikor vannak a program határidejei és főbb eseményei, milyen témákban és problémákban tudnak javaslatot tenni.

A részvételi költségvetési programok alkalmazásának nincs egy univerzális módja. A módszert könnyen lehet a helyi igényekhez és demográfiai jellemzőkhöz igazítani. Általánosságban elmondható, hogy a helyi éves költségvetés 2-3% fölött van egy programnak döntési lehetősége. Léteznek ennél sokkal nagyobb költségvetési százalékkal gazdálkodó programok is (Porto Alegrében a 2000 évek elején a teljes éves költségvetés 35-40% tartozott a programba). A résztvevő polgároknak figyelembe kell venniük és fel kell mérniük a helyi szolgáltatásokat és problémákat, majd a lehetőségekhez mérten javaslatokat kell tenniük azok megoldására. A megszavazott javaslatokkal képes a részvételi költségvetési program oda allokálni a pénzügyi forrásokat, ahol a legnagyobb szükség van rá.

Közép-Kelet Európában a részvételi költségvetési programok leginkább Lengyelországban terjedtek el, bár a hazaihoz képest jelentősen nagyobb számban terjedtek el Csehországban, Szlovákiában. Az első lengyel modell 2011-ben Sopotban jelent meg, amit azóta számos más város is átvett. Ezek a részvételi költségvetési programok nagyban centralizáltak a helyi önkormányzatok felé, akik az ötletgyűjtést és szavazást sokszor online felületen bonyolítják le. A részvételi költségvetési programok sikerességét jól jelzi Lengyelországban, hogy 2018-tól törvény kötelezi a nagyvárosokat, hogy bevezessék és működésük részévé tegyék a részvételi költségvetési programokat. Ez alól a lengyel főváros Varsó sem kivétel, ahol a fővárosi és a kerületi önkormányzatok együttesen bonyolítják le a programot.

Ez volt az első európai ország, amely nemzeti szinten törvénybe iktatta a részvételi költségvetést. Ez 2009-ben történt, egy ösztönző törvény, a Solecki Alap révén. Ez a törvény a lengyel helyi önkormányzatok legalacsonyabb közigazgatási szintjével rendelkező vidéki területeket célozza meg, lehetőséget kínálva a számukra elkülönített források növelésére, feltéve, hogy ezekről a lakosság dönt. A 2018-as további jogszabályi fejlesztések 66 városban tették kötelezővé az RK-t, valamint az ország fennmaradó helyi és regionális önkormányzatai számára is lehetőséget biztosítottak.

Dél- és észak-amerikai részvételi költségvetési programokra jellemző, hogy az állampolgárok közül kiválasztanak egy szűk csoportot, akik az egész folyamatban kiemelt szerepet töltenek be. Az ő feladatuk általánosságban az, hogy a beküldött javaslatokat felülvizsgálják az önkormányzati szervekkel együtt, és a végső szavazólapot létrehozzák. Ezzel a módszerrel a legtöbb európai modell nem él, ezeknél az eseteknél az önkormányzat szakértői és dolgozói végzik el ezeket a feladatokat. A gyakorlat használatának nincs döntő befolyása a programok sikerességére.

Részvételi költségvetés programok a résztvevők vonatkozásában

Minden állampolgár: Ötletbörzék és workshopok, javaslatok benyújtása és nyílt lokális társadalmi viták.
Önkormányzati szakértők: Az ötletek megszűrése és azok alkalmassági vizsgálata. A végső szavazólap összeállítása.
Minden állampolgár: A kiválasztott és elbírált javaslatok közül választás szavazás útján.
Az ötletek alkalmassági és megvalósíthatósági felülvizsgálata fontos részét képezi a részvételi költségvetési programnak. Nem szabad olyan javaslatnak kerülnie a szavazó lapra, mely megvalósíthatatlan, a javaslat tárgya nem tartozik a szervezők hatáskörébe, jogszabályokba ütközik, műszakilag nem megvalósítható, vagy pedig túlságosan nagy anyagi vonzata van, mely túlmutat a program forrásain. A szervezők emellett további kritériumokat szabhatnak előzetesen, amiknek a javaslatoknak meg kell felleniük.

Annak érdekében, hogy a részvételi költségvetési programok sikeresek legyenek hosszútávon, vannak olyan tényezők, amiket érdemes kiemelten figyelembe venni. A helyi, már meglévő civil szervezeteket és egyesületeket érdemes minél inkább ösztönözni arra, hogy részt vegyenek a folyamatban. Ennek elősegítésére érdemes mindenki számára nyitott programot létrehozni, ahol csak minimális részvételi korlátok vannak. Ilyen korlát lehet a lakcímhez, illetve életkorhoz kötés. Párizs, vagy Budapest város részvételi költségvetési programjában például minden 16 életévét betöltött állampolgár vehet részt, aki vagy a főváros lakója, vagy ott dolgozik, vagy esetleges egyéb gazdasági érdekeltsége van a területen. Emellett a szervezők és a helyi önkormányzat hozzáállasa és szerepvállalása is nagyon fontos. Kérdéses, hogy a program során megszavazott javaslatokat egyfajta ajánlásnak tekintik, vagy pedig kötelező jelleggel végre is hajtják azokat. Utóbbi gyakorlat sokkal komolyabb részvételi költségvetési programokat tud eredményezni, hiszen az állampolgárok azt látják, hogy a döntéseiknek eredménye is van. A programra szánt források százalékos nagysága a helyi költségvetésben is egy jó mérvadója lehet a program sikerességének. Nincs egy általános tudományos konszenzus arról, hogy a költségvetés hány százalékának kell a program alá tartozni. Azonban az elmondható általánosságban, hogy azokat a programokat az állampolgárok kevésbé veszik komolyan, amelyek csekély anyagi döntésről

A sikeres részvételi költségvetési programhoz emellett szükséges még a megfelelő kommunikáció a lakossággal, amin keresztül mindenki értesülni tud a programról. Érdemes saját honlapot és egyéb kommunikációs felületet létrehozni a részvételi költségvetési programnak, ahol a lakosok nyomon tudják követni a folyamat alakulását.

A részvételi költségvetési programok lépései, szakaszai
Az alábbiakban a részvételi költségvetési programok általános egy éves ciklusáról lesz szó.

Ábra 1: A részvételi költségvetési program általános ciklusa Magyarországon

0. döntés az RK-ról / új ciklusa az RK-nak

1. kommunikáció és oktatási kampány szervezés és kezdése

2. online platform – Ötletgyűjtés

3. ötletkidolgozás, véglegesítés

4.szavazás

5.Priorizált lista elkészítése – döntés testületi

6. Megvalósítás és monitoring

7. projektzárás, értékelés

8. új költségvetés

Bevezető szakasz

Nyitott szakasz

Záró szakasz

A ciklus mindegyik pontja ugyanolyan fontos a sikeres részvételi költségvetési program szempontjából. A kommunikációs és edukációs kampánytól kezdve egészen a megvalósításig és a tapasztalatok átbeszéléséig szükség van a kitartó munkára. Elképzelhető, hogy az ötletgyűjtés és a javaslatok benyújtásánál ciklusonként létrejönnek sláger témák és ügyek. A hasonló ötletekkel előálló állampolgárokat érdemes összekötni egymással, hogy a közös tudásukon keresztül minél jobb végső javaslatokat tudjanak benyújtani. A lakossági kapcsolatok emelet nagy segítséget nyújtanak az állampolgárok aktivizálásánál, a szavazásnál. A szervezőknek törekedniük kell arra, hogy minél több ember menjen el szavazni és ennek egyik legjobb módja, ha a javaslatokat benyújtó állampolgárokat is megkérik, hogy népszerűsítsék a programot a környezetükben.

A magyarországi részvételi költségvetési programoknál a pénzügyi források a szervező önkormányzat éves költségvetésének a része. Ezért az önkormányzati Közgyűlésnek el kell fogadnia és bele kell építenie a következő évi költségvetési tervezetbe a programban megszavazott javaslatoknak a kiadásait. Ezeknek a fejlesztéseknek a fenttartási költségei nem lehetnek magasak, hiszen az egyszeri pénzösszegből megvalósuló projektek nem vehetik át az általános közszolgáltatások szerepét.

Kritikaként szokott felmerülni, hogy a részvételi költségvetési programokban az önkormányzatok túlárazzák a beküldött javaslatok kivitelezését. Lakossági szemszögből nézve ez valóban így tűnhet, azonban a korszerű és megfelelő technológiával történő tartós városfejlesztéseknek magas az ára. Érdemes a program létrehozásakor egy online platformot létrehozni, ahonnan a lakosok tájékozódhatnak, hogy tételesen mire mennyit költ a megvalósításkor az önkormányzat. Emelet az általános informálást és kommunikációt is megkönnyíti egy ilyen felület.