Budapest fővárosi közösségi költségvetése

A választási ígéretnek megfelelően az önkormányzat 2020-ban nekilátott a részvételi költségvetés kereteinek kidolgozásához. A 2020. november 1-jén megalakult, részvételi folyamatokért felelős “Nyitott Budapest” Társadalmi Együttműködési osztály egyik kiemelt projektje lett a részvételi költségvetés elindítása. A város vezetése 1 milliárd forintot különített el arra, hogy az a lakosok ötletei alapján, szavazással kialakított sorrend szerint kerüljön elköltésre.

A fővárosi részvételi költségvetés kidolgozásakor fontos példa volt a tervezők előtt, a Párizs városában megvalósuló részvételi költségvetés mivel Budapesthez hasonló méretű, kétszintű önkormányzatisággal működő nagyvárosról van szó. Az ötletbeküldésre és szavazásra alkalmas honlap kialakításánál is a francia példa volt az előremutató. Ugyanakkor a budapesti minta nem teljesen követi a párizsit: ott megvalósul a kerületek és a központi önkormányzat együttműködése a részvételi költségvetési folyamatban, míg Budapesten csak laza együttműködés van a kerületi szintű önkormányzatokkal, illetve azok közül számos saját részvételi költségvetési projekttel rendelkezik.

A részvételi költségvetés első ciklusa 2020-ban, ősszel indult el. A ciklust a koronavírusjárvány befolyásolta, a kapcsolódó rendezvényeket online tudták megszervezni.

Az ötletek három kategóriában – Zöld, Gondoskodó és Egész Budapest – kerülhettek leadásra.

A 2021 novemberében induló második ciklusra az elsőhöz képest kisebb változások történtek: egységesebb arculat kialakítása mellett új kategóriák kerültek kijelölésre, azokon belül az összeg elosztása is módosult, új honlapot fejlesztettek, illetve a szavazás korhatára 16 évre lett csökkentve.

2022-ben változtattak a kategóriákon, és előtérbe kerültek a helyi ötletek – a következő témákban adhatók be javaslatok:

• zöld
• fenntartható
• esélyteremtő
• kulturális
• szociális, emberekkel foglalkozó
• átláthatóság
• nyitott városkormányzás
• közösségiség megélése
• kis, helyi ötletek

Egy-egy tervnek 50 millió forintba kell beleférnie, nagyobb projektek esetében 120 millióba. A pénzt nem adják a pályázók kezébe, a nyertes pályázatokat a főváros valósítja meg.

2022-ben és 2023-ban tovább folytatódott a program, és újdonság, hogy magát a megvalósítást kijelölő szabályokat társadalmi véleményezésre bocsájtották.

 

Finanszírozás és szervezés

Az önkormányzat összesen 1 milliárd forintot épített be az éves költségvetésbe, amely a városban a részvételi költségvetésen keresztül kerül elosztásra. Más forrás nem kerül bevonásra a folyamat során.

Az önkormányzaton belül a részvételi költségvetési projekt működésével összefüggő szervezési, ügyviteli feladatokat a Társadalmi Együttműködési osztály látja el, mellettük az önkormányzat 10 főosztályának több köztisztviselője is segíti a szakmai döntés-előkészítő feladatokat.

A folyamat részletes szabályait eredetileg Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesterének 3/2021 (II.9.) utasítása tartalmazza.

Alkalmazott eszközök, módszerek

A részvételi költségvetésben ötletet küldhet be bármelyik 18. életévét betöltött budapesti lakos, illetve olyan személyek is, akiknek más, munka- vagy iskolai kötődése van a városhoz. A közösségi költségvetés első évében csak a 18. életévüket betöltött lakosok vehettek részt az ötletek beküldésében, illetve a szavazásban, a 2021-ben induló második ciklusban viszont már lehetséges mind az ötletbeadás, mind a szavazáson részvétel 16 éves kortól.

A közösségi költségvetés teljes folyamatának támogatására a Főváros kezdetben Párizs informatikai megoldását adaptálta, majd saját fejlesztéssel létrehozta a hazai viszonylatban egyedülálló portál.

 

 

Az online szavazásra szintén ezen a felületen keresztül van lehetőség, emellett a Városháza parkban és a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárakban papír alapon, offline is lehetséges szavazat leadása.

A folyamat reklámozása, az azzal kapcsolatos ismeretterjesztés elsősorban az online térben, közösségi médián keresztül, mindemellett a BKK plakátjain, hangosbeszélőin, az önkormányzat egyéb saját tulajdonú felületein történik.

A folyamat népszerűsítésére személyesen megrendezett fórumokat is terveztek a közösségi médiában való promóció mellett; azonban a pandémia hátrányosan érintette a személyes részvételre alapuló elérést.

Budapest Főváros a Corvinus Egyetemmel együttműködésben adaptálta a Részvételi Költségvetés Ötletgeneráló eseményeit kártyáit is.

https://docs.google.com/presentation/d/1tDXxD3rLFQdqdOqlLdjgvpHOe5hFay475A03r_leZMY/edit?usp=sharing

 

A fővárosi részvételi költségvetés tervezési folyamata:

A teljes folyamat több szakaszból áll: ötletbeküldés, ötletek szakmai szűrése, szavazólapra kerülő ötletek kiválasztása egy közösségi költségvetési tanács segítségével, szavazás, eredményhirdetés, majd ezeket követi a megvalósítás.

A javaslattételi időszak egy felhívással indul, mely online és papír alapon is megtalálható – online a közösségi média felületeken, offline a helyi önkormányzatok lapjaiban, intézményekben és közművelődési helyeken. A javaslatok beküldhetőek mind konkrét helyszín, mind kerület megjelölésével.

A javaslattételi időszak egy felhívással indul, mely online és papír alapon is megtalálható – online a közösségi média felületeken, offline a helyi önkormányzatok lapjaiban, intézményekben és közművelődési helyeken. A javaslatok beküldhetőek mind konkrét helyszín, mind kerület megjelölésével.

Lehetőség van mindhárom kategóriában maximum 50 millió forintos kis projekteket benyújtani alsó értékhatár nélkül, és 50 millió forintot meghaladó értékű, maximum 120 millió forintos nagy projekteket. Mind a javaslattételi szakaszban, mint a szavazásnál bármelyik budapesti illetőségű lakos adhat le ötletet, illetve szavazatot.

Az ötletbenyújtási szakaszt követően a Nyitott Budapest Osztály koordinátorai kiszűrik a formai követelményeknek egyértelműen nem megfelelő ötleteket (pl. szabályozási javaslatok, magántulajdon fejlesztése, egyik kategóriának sem megfelelő ötlet) és a fennmaradó ötleteket tovább küldik a szakmailag felelős főosztálynak, illetve kerületi helyszín esetén az adott kerületnek is. A szakmai főosztályok, szükség esetén bevonva a fővárosi cégeket minden ötletet egyesével értékelnek (fővárosi, kerületi tulajdon, hatáskör-e?, illeszkedik-e a fővárosi stratégiákhoz, szakmailag támogatható-e?, illeszkedik-e esetleges más, a területre vonatkozó tervhez? 50/120 millió forintból legalább részlegesen megvalósítható-e?, hosszútávú fenntartását tudja-e a főváros vállalni, vagy kockázatok nélkül leállítható?).

 

A Nyitott Budapest Osztály munkatársai összesítik a szakmai értékeléseket, és a támogatott ötleteket esetenként másokkal összevonják (ennek tipikus esete pl., hogy a több tucat helyszínre kért közvécék egy ötletként, helyszín megnevezése nélkül jutnak tovább), illetve minden esetben egységesítik az ötletek szövegezését. Ennek oka, hogy az egyes ötletek egyformán közérthető formában kerüljenek később a szavazólapra.

Az ötletbeküldők visszajelzést nyilvánosan olvasható komment és email formájában kapnak. A szűrőn át nem jutott javaslatok arról, hogy miért nem került a közösségi költségvetési tanács elé a javaslatuk, az átjutott javaslatok ötletgazdái pedig értesítést arról, hogy ötletük sikeresen továbbjutott a szakmai szűrésen.

Előremutató eleme a fővárosi részvételi költségvetésnek, hogy a végül szavazólapra kerülő ötletekről nem az önkormányzat, hanem legfeljebb 70 fős közösségi költségvetési tanács dönthet.

A közösségi költségvetési tanácsba Budapestről bárki jelentkezhetett, a jelentkezők közül pedig sorsolással választott ki a Fővárosi Önkormányzat kerületenként két főt, akik végül részt vesznek a tanács munkájában. A tanács tagjai ezen felül nem, életkor és iskolai végzettség alapján leképezik Budapest lakosságát. A tanácsba összesen 14 civil szervezet is delegált tagokat.

A DemNet a Fővárosi Önkormányzat megbízásából az állampolgári tanács munkájának módszertani kereteinek kidolgozását, a facilitációt, és a folyamat szakmai értékelését végzi.

A közösségi költségvetési tanács döntését követően következik a szavazási időszak.

Minden budapesti illetőségű állampolgárnak mindhárom kategóriában volt lehetősége szavazatot leadni; az érvényes szavazáshoz mind a három kategóriában egy-egy projektet kellett kiválasztani.

A szavazás eredményeképp az első ciklusban összesen 15 projekt került kiválasztásra. Az első ciklus eltérő összeghatáraiból fakadóan az Egész Budapest kategóriában 2, a Gondoskodó Budapest kategóriában 8, míg a Zöld Budapest kategóriában 5 ötlet került a megvalósítási keretbe kiválasztásra. Az első ciklusban különösen jól tudtak érvényesülni a valamilyen egyesület, szervezet által támogatott, promótált ötletek.

A Zöld és a Gondoskodó Budapest kategóriában 250-250 millió forint került elosztásra, melyeket maximum 50 millió forint értékű projektekre lehetett felhasználni, míg az Egész Budapest kategóriában a maradék félmilliárdos keret a legalább három kerületet érintő, maximum 250 milliós összeghatárú ötleteknek adott lehetőséget a megvalósulásra.

 

Eredmények és hatások

Az első fővárosi közösségi költségvetés keretében közel 700 ötletet küldtek be a lakosok, melyből 53 került a szavazólapra, és 15 nyertes projekt valósul meg azokból.

Az első ciklusban 13 344 szavazat került leadásra, melyek túlnyomó része online érkezett. (Az első évről a K-Monitor csinált részletes elemzést)

A nyertes ötletek megvalósításának időigénye jelentősen függ attól is, az adott projekt milyen komplexitású. A Főváros elsősorban a saját erőforrásainak, illetve saját tulajdonú cégeinek a bevonásával igyekszik azokat végrehajtani. Amennyiben külső szolgáltatást szükséges igénybe venni, nem élvez előnyt az ötletbeküldő, a megvalósító nyílt pályázat útján kerül kiválasztásra.

A második ciklusban az előző évinél bő 60%-kal több, 21.858 szavazat döntött a nyertes projektekről – az ötletgazdák mozgósítása jócskán hozzátett a szavazási hajlandósághoz.

Elemzés és levont tanulságok

Az eddigi 3 ciklus során a Főváros folyamatosan jobbította, fejlesztette az közösségi költségvetés intézményrendszerét. Az egyes ciklusok elemzéséből levont következtetések mentén fejleszteni tudta a beadással, szavazással kapcsolatos körülményeket (a teljes folyamatot átláthatóvá tevő portál, kommunikációs kampányok, beadható ötletek kategóriái), és erősítette az együttműködést a kerületekkel.

A folyamatot segítő közösségi költségvetési tanács működtetésével, valamint a nyilvánosan meghirdetett konzultációkkal, javaslatkéréssel, felmérésekkel a teljes folyamatra vonatkozólag  szilárd elkötelezettséget mutat a folyamat demokratikus értékei, és a polgárokkal való közös gondolkodás és cselekvés iránt.

Kiemelkedik a Főváros programja abban is, hogy a külön Kisokossal segíti a lakosokat, a jogi hátteret példaértékű átláthatóság, dokumentáció jellemzi.